Avagy a mikrobiom és a pszichológiai, pszichiátriai, valamint neurológiai betegségek összefüggései

A depresszió kialakulásának okai lehetnek:

A Pszichiátria tankönyve (7) szerint a depresszió egyes ingerületátvivő anyagok egyensúlyának zavarából ered, mint például a dopamin, szerotonin vagy noradrenalin. Ezek a neurotranszmitterek az úgynevezett gyűrűs aminosavakból – tirozin és triptofán – alakulnak ki, amit normális esetben az ételből veszünk fel. A jelenlegi tudásunk szerint a betegség kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. Újabb kutatások az emésztőrendszeri problémákat, a bélflóra státusz felborulását is azonosították már a betegség mögött, valamint egyre több jel mutat az immunológiai háttér szerepére is. Hiba merülhet fel például:

• a tápanyagok felvételében,
• az egyes ingerületátvivő anyagok termelése során,
• az egyes ingerületátvivő anyagoknak az idegsejtekből való kijutásakor,
• az egyes ingerületátvivő anyagoknak az idegsejtekbe való bejutásakor,
• genetikai mutációk révén egyes átalakulási mechanizmusok sérülhetnek,
• a bél mikrobiális közössége is modulálhatja ezen neurotranszmitterek termelődését,
• az immunrendszer túl aktív működése is roncsolhatja ezeket az aminosavakat.

A depresszió kapcsolata a gyomor-bél rendszer mikrobiomjával

Egyre több kutatás igazolja, hogy az emésztőrendszer állapota, azon belül a vastagbél élőflórája erős hatást gyakorol a depresszió kialakulására, a betegség erősségére, a depressziós állapotok javítására.

Az Alistipes nemzetségbe tartozó egyes baktériumfajok (például Alistipes putredinis és Alistipes onderdonkii) képesek metabolizálni (megenni) a triptofán aminosavat, és megzavarni annak lebontási útvonalát is. (8)

Azt fontos tudni, hogy az agy nem tud szerotonint felvenni, oda csak a triptofán aminosav jut el, és az agyban alakul szerotoninná.

Azonban az agy és a bél kommunikál egymással, így ha hiányzik a szerotonin a bélrendszer idegrendszeréből, akkor ezt a negatív hatást az agyban is érezni fogjuk. Ilyenkor komoly figyelmet kell fordítani arra, hogy a fehérjék emésztése és az aminosavak felszívódása a vékonybélben sikeres legyen, ezáltal elég aminosav juthasson az agyba, és kevesebb jusson a vastagbélbe a bélbaktériumok részére.

Ha a triptofán bomlása nem megfelelően zajlik, akkor egyensúlytalanság keletkezik egyes biokémiai folyamatokban. A depresszión túl olyan betegségek kapcsán vizsgálják a triptofán bomlásának útvonalát, mint az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, Huntington-kór, TIK zavarok, szorongásos problémák, migrén. (9)

A bélflóra és depresszió kapcsolatát vizsgáló kutatások szignifikáns különbséget fedeztek fel a depressziós személyek bakteriális flórájában az egészséges emberekéhez képest. Azt találták, hogy az egészséges emberekhez képest a depressziós emberek bélflórájában egyes baktérium nemzetségek aránya csökkent (Dialister, Fusicatenibacter, Lachnospira, és Sutterella (10, Prevotella, Klebsiella, Streptococcus, Clostridium (11), más csoportok aránya viszont megnövekedett (Candida, Akkermansia, Veillonella, Ruminococcus, Acidaminococcus, Clostridium) (12). Azt fontos megemlíteni, hogy egyes itt megnevezett nemzetségek sok fajt és törzset foglalnak magukba, amelyek működése erősen eltérhet egymástól, így ez a terület még további kutatásokra vár.

Egy több mint 5 000 főt vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a gyomorra jellemző Helicobacter pylori baktérium jelenléte a nők esetében megnövelte a depresszió kialakulásának esélyét (13).

Súlyos depressziós rendellenességben szenvedő betegeknél a GABA ingerületátvivő anyag hatásmechanizmusa változhat meg. Ezeknél a betegeknél a székletben nagyobb arányban találják meg a Bacteroides nemzetség tagjait – a Bacteroides nemzetség tagjai termelni és manipulálni is képesek a GABA-t (14).

Több kutatás is igazolja, hogy a  Lactobacillus és Bifidobacterium fajok enyhíthetik a szorongást és a depresszióhoz hasonló tüneteket (4). A mikrobiom kutatások és vizsgálatok eredményei alapján a szakemberek csoportokba rendezték az egy adott funkcióval bíró baktérium fajokat és nemzetségeket. Az egyik ilyen a neuroaktívnak nevezett, azaz idegrendszerre ható funkcionális csoport, amelynek sok tagja a Lactobacillaceaek és Bifidobacterium nemzetségek közül került ki: Bifidobacterium adolescentis, Bifidobacterium dentium, Lacticaseibacillus paracasei, Lactiplantibacillus plantarum, Levilactobacillus brevis.

Szorongásos megbetegedések

A szorongás a “neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek” csoportjába tartozó állapot. A központi idegrendszer menekülési reakciójának túlságosan nagy mértékű megnyilvánulása, sok esetben irracionális (azaz nincsen valóságalapja) és elhúzódó lehet. Megnyilvánulhat fóbiákban, pánikrohamokban, vagy az élet egész területére kiterjedő, generalizált szorongásban.

A szorongás manapság nagyon sok embert érint, és a gyakorlati tapasztalataink során egyre több pánikzavart megélő személlyel találkozunk.

A pánikzavar diagnózisát csak akkor lehet kimondani, ha 4 hét alatt 4 roham jelenik meg és 4 tünet jellemző az alábbi listából az egyénre, amelyek hirtelen fejlődnek ki és maximális intenzitásukat 10 perc alatt érik el:

• heves szívdobogás, szapora szívverés
• izzadás
• remegés vagy reszketés
• fulladás vagy légszomj érzése
• fuldoklás (torokgombóc érzés)
• mellkasi fájdalom vagy diszkomfort
• hányinger vagy hasi diszkomfort
• szédülés, bizonytalanság, vagy ájulásérzés
• derealisatio vagy depersonalisatio (a reális valóság elvesztése vagy a saját személyének idegenérzése, személyiségvesztés)
• megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
• halálfélelem
• paresthesiák (kóros bőrérzékelés – zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés)
• hidegrázás vagy kipirulás, hevülés

Nagyon fontos azt tudatosítani, hogy bármilyen egyensúlytalanság, fertőzés vagy gyulladás stresszt jelent a szervezet számára. A biológiai és pszichés hatásokra létrejövő stressz a szervezetben ugyanazt az idegi és biokémiai utat járja végig: ez a stresszreakció. Selye János, a pszichológiai értelemben vett stressz szó megalkotója maga is a stresszreakció egyik állomásának tartja a bélrendszert. (15)

A hosszan fennálló bélrendszeri problémák minden esetben hatással lesznek a központi idegrendszerre, és erősíteni fogják a szorongásos tüneteket. Ezt a nagyon szoros köteléket a bél és az agy között a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer ágai teremtik meg.

Kutatások során, generalizált szorongásban szenvedő embereknél vették észre, hogy csökkent a fajgazdagság a bélflórában, valamint a rövid szénláncú zsírsavat (lsd. később) termelő baktériumok száma is alacsonyabb lett (8).

A stressznek kitett egerekben a Lactobacillus fajok aránya csökkent, a Clostridium nemzetségbe tartozó baktériumok mennyisége megnövekedett. (16)

Egyes mirobiom vizsgálatok során az egészséges magyar lakosság 57,31%-ában azonosították az Evtepia gabavorous nevű baktériumot (17). Ez a faj képes GABA-t enni. A GABA a leggyakoribb gátló neurotranszmitter a központi idegrendszerben (18), ami szorongáscsökkentő hatást eredményez. Hatással van a gyomor-bél traktus idegeire is (ott serkentő és gátló hatást is kifejt). Amennyiben ennek a fajnak az aránya megemelkedik, képes elfogyasztani a bélflóra által megtermelt GABA-t, amely így erősítheti a szorongásos tüneteket.