fbpx

Mi köze a bélnek a szorongáshoz? A szerotonin kettős élete az agyban és az emésztésben

A bél és az agy közötti kapcsolat elsőre misztikusnak tűnhet – mintha két teljesen külön világ kommunikálna egymással. Pedig valójában nagyon is kézzelfogható és jól levezethető mechanizmusok állnak mögötte. Az egyik legismertebb közös pontjuk: a szerotonin.

Mi is az a szerotonin, és honnan lesz nekünk?

A szerotonin az úgynevezett boldogsághormonok közé tartozik, és valóban fontos szerepet játszik a hangulat, az alvás, a szorongás és a fájdalomérzet szabályozásában. A szerotonin nem vitamin, nem ásványi anyag, hanem egy neurotranszmitter vagy ingerület átvivő anyag (2 idegsejt között teremti meg a kommunikáció lehetőségét), amit a szervezetünk triptofán nevű aminosavból állít elő.

Ez a triptofán az étrendünkben található fehérjékből származik. Gazdag triptofánforrások például:

🐟 Halak (lazac, tonhal)
🍗 Húsfélék (csirke, pulyka)
🥚 Tojás
🧀 Sajtok
🌰 Diófélék, magvak
🍌 Banán
🍚 Barnarizs, zab

Az út az agyig – vagy mégsem?

A fehérjéket először meg kell emészteni – azaz lebontani aminosavakra (pl. triptofánra), majd ezek a vékonybél falán keresztül felszívódnak a véráramba. Ha minden jól működik, a triptofán eljut az agyba, de ehhez át kell jutnia az úgynevezett vér–agy gáton.

A vér–agy gát egy különleges biológiai „szűrőrendszer”, amely megvédi az agyat a potenciálisan káros anyagoktól. Csak bizonyos molekulák képesek ezen átjutni – szerencsére a triptofán ilyen. Az agyban pedig először 5-hidroxi-triptofánná (5-HTP), majd szerotoninná alakul.

A központi idegrendszerben a szerotonin:

  • javítja a hangulatot
  • csökkenti a szorongást
  • szabályozza az alvást
  • befolyásolja az étvágyat
  • fájdalomcsillapító hatású lehet (1)

És mi van azzal a triptofánnal, ami nem jut el az agyba?

Itt jön a bél–agy tengely egyik legizgalmasabb része: a bélrendszerben maradt triptofán is hasznosulhat – vagy kárt is okozhat.

A vékony- és vastagbélben található enterochromaffin sejtek is képesek a triptofánt szerotoninná alakítani. Ez a bélbeli szerotonin azonban nem jut át a vér–agy gáton, tehát nem tudja közvetlenül befolyásolni az agyi hangulatot.

Viszont a bélben is fontos feladatokat lát el:

  • szabályozza a bélfal mozgását (motilitás)
  • segít az emésztési válaszreakciókban
  • részt vesz a nyáktermelés szabályozásában
  • befolyásolja a bél immunválaszait (2)

Amikor a triptofán rossz kezekbe kerül…

Ha nem tudjuk jól megemészteni az ételeinket – például gyenge gyomorsavtermelés, enzimhiány, vagy stressz miatt –, a triptofán túl nagy mennyéiségben juthat le a vastagbélbe. Ott viszont baktériumok kezdik lebontani, és nem mindig barátságos módon.

Egyes baktériumok olyan lebontási útvonalat választanak, amely során neurotoxikus anyagok, például kinurenin-származékok képződnek (első sorban az Alistipes nemzetség tagjai termelik (3)). Ezek az anyagok pedig negatívan befolyásolják az agyműködést, szorongást, depressziót és fáradékonyságot válthatnak ki. (4)

Ördögi kör

És itt visszaérünk a kör elejére. Mert ha:

  • nem tudsz jól emészteni →
  • kevés triptofán szívódik fel →
  • kevesebb szerotonin termelődik az agyban →
  • szorongás, rossz hangulat, alvászavar →
  • a szervezeted harcolj vagy menekülj (stressz) üzemmódba kapcsol →
  • az emésztés még inkább leáll…

     

És így újra több triptofán jut le a vastagbélbe, ahol a kedvezőtlen baktériumok szaporodnak el.

Ez egy valódi ördögi kör, amely testileg és lelkileg is kimerítheti az embert – és a megoldás sokszor nem gyógyszer, hanem a teljes rendszer átgondolt támogatása.

Egy példa a gyakorlatból

Egyik ügyfelem régóta szorongásos panaszokkal küzd, és SSRI (szelektív szerotonin visszavétel-gátló) gyógyszert szed – ez az agyi szerotonin szintjét növeli. 10 éve szedi, és nem képes arra, hogy egyedül letegye a gyógyszert. Nyáron néha el tudja hagyni, amikor sokat süt a nap és szabadságon is többet lehet, de ősszel, ahogy nő a munkahelyi terhelés, vissza kell hozni a gyógyszert.

Érdekesség képen emellett rendszeres székrekedéssel él, ami könnyen lehet, hogy a bélbeli szerotonin-rendszer zavarára utal. Ahogy fent is említettük, a szerotonin a bélmozgásokra elősegítésére is hatással van.

Ez a kis történet is mutatja: a testünk és elménk összekapcsolt rendszerek, és ha jól figyelünk, lenyűgöző összefüggéseket találhatunk.

Szerző: Lányi Kata

Felhasznált irodalom: 

  1. Carhart-Harris & Nutt (2017). Serotonin and brain function: a tale of two receptors. Nature Reviews Neuroscience.
  2. Gershon M.D. (1998). The Second Brain. Gastroenterology.
  3. Alistipes: The influence of a commensal on anxiety and depression Gurleen Dhaliwal1 1Department of Biochemistry and Biomedical Sciences, Faculty of Health Sciences, McMaster University, Canada
  4. Agus A. et al. (2018). The gut microbiota at the intersection of diet and human health. Nature Reviews Microbiology.