Mi köze a bélnek a szorongáshoz? A szerotonin kettős élete az agyban és az emésztésben
A bél és az agy közötti kapcsolat elsőre misztikusnak tűnhet – mintha két teljesen külön világ kommunikálna egymással. Pedig valójában nagyon is kézzelfogható és jól levezethető mechanizmusok állnak mögötte. Az egyik legismertebb közös pontjuk: a szerotonin.
Mi is az a szerotonin, és honnan lesz nekünk?
A szerotonin az úgynevezett boldogsághormonok közé tartozik, és valóban fontos szerepet játszik a hangulat, az alvás, a szorongás és a fájdalomérzet szabályozásában. A szerotonin nem vitamin, nem ásványi anyag, hanem egy neurotranszmitter vagy ingerület átvivő anyag (2 idegsejt között teremti meg a kommunikáció lehetőségét), amit a szervezetünk triptofán nevű aminosavból állít elő.
Ez a triptofán az étrendünkben található fehérjékből származik. Gazdag triptofánforrások például:
🐟 Halak (lazac, tonhal)
🍗 Húsfélék (csirke, pulyka)
🥚 Tojás
🧀 Sajtok
🌰 Diófélék, magvak
🍌 Banán
🍚 Barnarizs, zab

Az út az agyig – vagy mégsem?
A fehérjéket először meg kell emészteni – azaz lebontani aminosavakra (pl. triptofánra), majd ezek a vékonybél falán keresztül felszívódnak a véráramba. Ha minden jól működik, a triptofán eljut az agyba, de ehhez át kell jutnia az úgynevezett vér–agy gáton.
A vér–agy gát egy különleges biológiai „szűrőrendszer”, amely megvédi az agyat a potenciálisan káros anyagoktól. Csak bizonyos molekulák képesek ezen átjutni – szerencsére a triptofán ilyen. Az agyban pedig először 5-hidroxi-triptofánná (5-HTP), majd szerotoninná alakul.
A központi idegrendszerben a szerotonin:
- javítja a hangulatot
- csökkenti a szorongást
- szabályozza az alvást
- befolyásolja az étvágyat
- fájdalomcsillapító hatású lehet (1)
És mi van azzal a triptofánnal, ami nem jut el az agyba?
Itt jön a bél–agy tengely egyik legizgalmasabb része: a bélrendszerben maradt triptofán is hasznosulhat – vagy kárt is okozhat.
A vékony- és vastagbélben található enterochromaffin sejtek is képesek a triptofánt szerotoninná alakítani. Ez a bélbeli szerotonin azonban nem jut át a vér–agy gáton, tehát nem tudja közvetlenül befolyásolni az agyi hangulatot.
Viszont a bélben is fontos feladatokat lát el:
- szabályozza a bélfal mozgását (motilitás)
- segít az emésztési válaszreakciókban
- részt vesz a nyáktermelés szabályozásában
- befolyásolja a bél immunválaszait (2)
Amikor a triptofán rossz kezekbe kerül…

Ha nem tudjuk jól megemészteni az ételeinket – például gyenge gyomorsavtermelés, enzimhiány, vagy stressz miatt –, a triptofán túl nagy mennyéiségben juthat le a vastagbélbe. Ott viszont baktériumok kezdik lebontani, és nem mindig barátságos módon.
Egyes baktériumok olyan lebontási útvonalat választanak, amely során neurotoxikus anyagok, például kinurenin-származékok képződnek (első sorban az Alistipes nemzetség tagjai termelik (3)). Ezek az anyagok pedig negatívan befolyásolják az agyműködést, szorongást, depressziót és fáradékonyságot válthatnak ki. (4)
Ördögi kör
És itt visszaérünk a kör elejére. Mert ha:
- nem tudsz jól emészteni →
- kevés triptofán szívódik fel →
- kevesebb szerotonin termelődik az agyban →
- szorongás, rossz hangulat, alvászavar →
- a szervezeted harcolj vagy menekülj (stressz) üzemmódba kapcsol →
- az emésztés még inkább leáll…
És így újra több triptofán jut le a vastagbélbe, ahol a kedvezőtlen baktériumok szaporodnak el.
Ez egy valódi ördögi kör, amely testileg és lelkileg is kimerítheti az embert – és a megoldás sokszor nem gyógyszer, hanem a teljes rendszer átgondolt támogatása.
Egy példa a gyakorlatból
Egyik ügyfelem régóta szorongásos panaszokkal küzd, és SSRI (szelektív szerotonin visszavétel-gátló) gyógyszert szed – ez az agyi szerotonin szintjét növeli. 10 éve szedi, és nem képes arra, hogy egyedül letegye a gyógyszert. Nyáron néha el tudja hagyni, amikor sokat süt a nap és szabadságon is többet lehet, de ősszel, ahogy nő a munkahelyi terhelés, vissza kell hozni a gyógyszert.
Érdekesség képen emellett rendszeres székrekedéssel él, ami könnyen lehet, hogy a bélbeli szerotonin-rendszer zavarára utal. Ahogy fent is említettük, a szerotonin a bélmozgásokra elősegítésére is hatással van.
Ez a kis történet is mutatja: a testünk és elménk összekapcsolt rendszerek, és ha jól figyelünk, lenyűgöző összefüggéseket találhatunk.

Szerző: Lányi Kata
Felhasznált irodalom:
- Carhart-Harris & Nutt (2017). Serotonin and brain function: a tale of two receptors. Nature Reviews Neuroscience.
- Gershon M.D. (1998). The Second Brain. Gastroenterology.
- Alistipes: The influence of a commensal on anxiety and depression Gurleen Dhaliwal1 1Department of Biochemistry and Biomedical Sciences, Faculty of Health Sciences, McMaster University, Canada
- Agus A. et al. (2018). The gut microbiota at the intersection of diet and human health. Nature Reviews Microbiology.
Kapcsolódó cikkeink:
A bélflóra jelentősége az egészségben és a megbetegedésben – a széklet mikrobiom tulajdonságai
Mikrobiom-bél-agy tengely – Avagy a mikrobiom és a pszichológiai, pszichiátriai, valamint neurológiai betegségek összefüggései
Bevezetés az emésztőrendszer működésébe – az emésztőrendszer felső szakasza
Az emésztőrendszer középső szakasza – a gyomor
Az emésztőrendszer középső szakasza – a vékonybél
Az emésztőrendszer alsó szakasza – a vastagbél