fbpx

Bolygóideg stimuláció a légzés segítségével

Az autonóm (vagy más néven vegetatív) idegrendszer szabályozza szervezetünk önkéntelen belső folyamatait: például légző és emésztőrendszerünk működését, a pulzust, vérkeringést. Funkcióját tekintve három fő részre osztható. Szimpatikus ága segít felkészülni a stressz és fenyegető helyzetek kezelésére, paraszimpatikus ága pedig visszatérni a nyugalmi állapotba. A két rendszer dinamikus együttműködése tartja fenn szervezetünk belső egyensúlyát, a homeosztázist. A vegetatív idegrendszer harmadik tagja az enterális idegrendszer, amelyik az emésztőrendszer nagy részét idegzi be.

Felgyorsult világunkban viszont ez az egyensúly könnyen meg tud borulni: munkahelyi határidők, anyagi, kapcsolati nehézségek, de akár a dugóban vesztegelés mind olyan krónikus stresszorok, melyek szervezetünket folyamatos szimpatikus aktivációban tartják.

Az izgalmi és nyugalmi állapot közötti egyensúly megteremtéséért a paraszimpatikus idegrendszer fő vezérlője, a bolygóideg, X-es agyideg, vagy más néven vagus-ideg felel.

A vagus ideg az egyik legkiterjedtebb agyidegünk, amely az agytól az arcon és a mellkason át egészen a hasig fut, rostjaival behálózva olyan létfontosságú szerveinket mint a gyomor, bél, szív vagy a tüdő.  Részt vesz a szívfrekvencia szabályozásában, a légzés fenntartásában, az emésztőrendszer működésében, továbbá szerepet játszik a hangulat és a stressz szabályozásában. A bolygó ideg lényegében fizikai és pszichés jóllétünk, immunitásunk, és ami talán a legfontosabb, gyógyulásra való képességünk legmeghatározóbb felelőse.

Bolygóideg és légzés

A vagus ideg a légzéssel befolyásolható, tónusos állapota pedig összefügg a stresszreakciók szabályozására való képességgel.

Belégzés során a szimpatikus idegrendszer közvetítésével pulzusunk megemelkedik, így készítve fel testünket a stresszorokkal való megküzdésre. Kilégzéskor a bolygóideg egy acetilkolin nevű vegyület kiválasztásán keresztül csökkenti a pulzust, elősegíti szervezetünk helyreállító, restoratív funkcióit.

Ebben a folyamatban a szén-dioxidnak kulcsfontosságú szerepe van. A szén-dioxid egyik fontos szerepe a vér sav-bázis egyensúlyának megteremtése. Evés, ivás, mozgás hatására a pH egyensúly minden alkalommal enyhén kibillen. A homeosztázis helyreállításához a szervezet a légzésre támaszkodik. Amikor a vér lúgossá válik, a légzés lelassul, ezáltal a szén-dioxid szint megemelkedik és helyreáll a normál pH érték. Ha a vér savassá válik (például feldolgozott ételek túlzott fogyasztásának hatására), a légzés automatikusan felgyorsul, hogy ezáltal távolítsa el a sav formájában jelen lévő szén-dioxidot.

A szén-dioxid koncentrációja közvetlen hatással van a bolygóideg sejtmagjainak érzékenységére, ezáltal csökkentve a pulzust és helyreállítva a szervezet nyugalmi állapotát (2).

A szén-dioxid szint növelését célzó légzőgyakorlatok tehát egy természetes lehetőséget teremtenek a bolygóideg stimulációjára, a nyugtató hatású paraszimpatikus tónus erősítésére.

A bolygóideg tónusának légzőgyakorlatokkal történő növelése hozzájárul a hangulati és szorongásos tünetek enyhítéséhez.

Bolygóideg stimulálása a keleti és nyugati kultúrákban

Mivel a kilégzés a bolygóideg vezérlése alatt áll, a kilégzések időtartamának növelése révén aktiválni tudjuk idegrendszerünk nyugalmi tónusát, az üss vagy fuss reakció pedig gátlás alá kerül. Nem véletlen, hogy a legtöbb medítatív és relaxációs hagyomány a kilégzések időtartamának növelésére épül a légzésfrekvencia önkéntes lelassításán keresztül.

Az évezredes keleti hagyományban a légzés a legtöbb meditatív gyakorlat lényeges aspektusa és a meditatív tudatállapot, a „szamádhi” elérésének döntő tényezőjének tekintik.  A légzést „pránának” nevezik, ami egyszerre jelent „lélegzetet” és „energiát”. A „Prána-jáma” szó szerint a légzés szabályozását jelenti és olyan légzéstechnikákat foglal magába, amelyek célja a légzés közvetlen és tudatos szabályozása.

Ezzel szemben a nyugati világban a légzéstechnikákat vallási vagy spirituális hittől függetlenül leginkább a stressz csökkentésére, valamint terápiás célokra használják (pl. biofeedback, progresszív relaxáció, autogén tréning). A nyugat embere leginkább abban hisz, amit mérni tud. Ennek eredményeként egyre több tudományos tanulmány számol be pontos leírásokról a meditáció által kiváltott mentális és szomatikus hatásokról.

Számos tanulmány foglalkozik a lassú légzéstechnikák (kevesebb mint percenkénti 10 lélegzetvétel) jótékony hatásainak hátterében álló pszichofiziológiai mechanizmusainak azonosításával. Modern képalkotó eljárások segítségével ma már objekítv képet kaphatunk a légzés előnyös testi-lelki hatásait illetően.

Ezek a kutatások a különböző légzéstechnikák agyi aktivitásra gyakorolt hatásait olyan fiziológiai paraméterek mentén vizsgálják, mint az elektroenkefalográfia (EEG), funkcionális mágneses rezonancia (fMRI), szívfrekvencia-variabilitás (HRV) vagy a légzési szinuszartitmia (RSA).

Tanulmányok igazolják, hogy amennyiben percenként hat légzésre lelassítjuk a légzésünket, megváltozik a szívfrekvencia variabilitás és erősödik a paraszimpatikus tónus.

Bolygóideg stimulációját serkentő légzőgyakorlatok

Sudarsan Kriya

A jógából ismert Sudarshan kriya (SKY) az egyik legtöbbet tanulmányozott gyakorlat, és bizonyítottan csökkenti a stresszt, javítja a vegetatív idegrendszer funkcióit, az immunitást és általános jó közérzetet biztosít. Ez a jógikus légzéstechnikák egyik legerőteljesebb gyakorlata az idegrendszer kiegyensúlyozására, stresszel kapcsolatos rendellenességek befolyásolására. A gyakorlat elsajátításához képzett vezető támogatása szükséges, ezt követően viszont rendszeres gyakorlása bizonyítottan enyhíti a depressziós, szorongásos tüneteket, a mindennapi (és poszttraumás) stresszt, illetve a stresszel összefüggő fizikai tüneteket (4).

Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a COVID-19 világjárvány idején a SKY beavatkozás után csökkent a stressz, a szorongás és a depresszió az egészségügyi dolgozók körében (3).

Buteyko légzéstechnikák

A Buteyko légzéstechnikáknak közös eleme, hogy metabolikus igényünket optimálisan kielégítő légzésre trenírozza a szervezetet, a szén-dioxid szint modulálásán keresztül. Alapgondolata, hogy a kevesebb légzés során felhalmozódik a szén-dioxid a szervezetben. A szén-dioxid jelenléte szükséges ahhoz, hogy az oxigén eljusson a sejtekbe, energiával látva el szerveinket, szöveteinket. A szén-dioxid szint növelését célzó légzőgyakorlatok bizonyítottan stimulálják a vagus ideget, azaz „vagotrófiás hatásúak”.

A kontrollált, lassú légzés mellett a lélegzet visszatartása egy fontos tényező testi-lelki egészségünk javítása kapcsán. A kilégzéseket követő lélegzet visszatartás aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ezáltal visszaállítva testünk nyugalmi állapotát. 

Fontos, hogy rendszeres gyakorlás hatására ez a nyugalmi állapot fenntartható, a bolygóidegi rendszer egyre ellenállóbbá válik a stresszorokkal szemben, és képes ezt az elért szinten fenntartani.

Bármi is legyen az irányított légzés célja: magasabb tudatállapot elérése, vagy egyszerűen a stressz hatásainak csökkentése a technikákban közös, hogy hatásuk a légzésfrekvencia lassításán alapul. Éppen ezért több hagyomány és módszer légzőgyakorlatait ötvözve egy olyan komplex módszertant dolgoztunk ki, melyek problémától függően más-más légzőgyakorlatokon keresztül segítenek az alábbi problémák esetén: szorongás, alvászavar, krónikus fáradtság, fejfájás, emésztőrendszeri problémák, krónikus gyulladás.

Szerző: Czudar Kata

Források

  1. https://www.frontiersin.org/journals/psychology/articles/10.3389/fpsyg.2021.635816/full
  2. Patrick McKeown: Légzéssel az egészségért – Elmélet és gyakorlat
  3.  Vagus Nerve as Modulator of the Brain-Gut Axis in Psychiatric and Inflammatory Disorders Sigrid Breit 1, Aleksandra Kupferberg,, Gerhard Rogler, Gregor Hasler, PMID: 29593576,  PMCID: PMC5859128, DOI: 10.3389/fpsyt.2018.00044
  4. https://www.frontiersin.org/research-topics/17950/new-insights-into-the-role-of-the-vagus-nerve-in-health-and-disease-basic-and-clinical-studies
  5. Anti-inflammatory properties of the vagus nerve: potential therapeutic implications of vagus nerve stimulation, Bruno Bonaz, Valérie Sinniger, Sonia Pellissier, PMID: 27059884,  PMCID: PMC5063949,  DOI: 10.1113/JP271539
  6. Non-invasive vagus nerve stimulation: the future of inflammatory bowel disease treatment? Bruno Bonaz, PMID: 38017496, PMCID: PMC10685668, DOI: 10.1186/s42234-023-00129-y
  7. Vagus Nerve and Vagus Nerve Stimulation, a Comprehensive Review: Part I, Hsiangkuo Yuan, Stephen D Silberstein, PMID: 26364692, DOI: 10.1111/head.12647