Ez az ábra tökéletesen megmutatja, hogy egy beteg állapotának a megértéséhez a testét és mentális működését egyszerre kell szemlélnünk, ismernünk kell az élettörténetét, és a megoldásoknak is több területet kell felölelniük. 

A mátrix közepén találjuk a mindennapokban megélt pszichés tényezőket

Minden beszélgetésnél megkérdezzük az ügyfelünket, hogy hogy érzi magát. Ilyenkor hangsúlyozzuk, hogy az is fontos információ számunkra, hogy lelkileg hogyan érzi magát. Fel kell mérni, hogy milyen támogatás kap a beteg a család, a barátok, a munkahely részéről.

• Az érzelmek – például  a szomorúság, amit a fizikai fájdalom miatt érez minden nap, vagy a düh, hogy nem tudja megfelelően ellátni a családját.
• A mentális állapot – például, hogy nem emlékszik arra, miért ment el a boltba, vagy hogy nem tud koncentrálni a munkában.
• A hitrendszer megélése – vélhetően minden ember megél egy hitrendszert, ami kapaszkodót nyújt számára, lehet az az Isten, a család, a művészet, a tudomány, a természet – bármi, ami keretrendszert ad az életének.

Ezt a belső kört veszi körül a test fizikai működése

Ilyenkor az objektív laborvizsgálatokat, képalkotó eljárások eredményeit, a szakorvosok által felállított diagnózist vetjük össze az ügyfelünk által tapasztalt tünetekkel – így igyekszünk választ kapni a szervezetben lejátszódó élettani folyamatokról. Az IFM ezeket a következő kategóriákba sorolja, amely tulajdonképpen a szervezet egész működését leírja:

• Asszimiláció – a táplálék felvételét, megemésztését, a felszívódását vizsgálja, valamint a levegő sikeres végighaladását a légzőrendszeren és a szöveteken. 
• Szerkezeti integritás – ahogy az egész test egy vázrendszerre épül – csontok és izmok -, úgy a sejtjeinknek is van saját vázuk.
• Kommunikáció a testünkben – a test minden pontja kapcsolatban van egymással: az idegek elektromos áram és kémiai anyagok segítségével közvetítik az agy és a test egyéb részei között az információt. A sejtek és a belső elválasztású mirigyek hormonokat bocsátanak ki, amivel utasításokat küldenek meghatározott sejtek felé. 
• Transzport – a levegő, a létfenntartáshoz szükséges anyagok és a sejtekben termelődött anyagcsere termékek szállításához a szív- és érrendszer, nyirokrendszer, légzőrendszer biztosít útvonalat. 
• Biotranszformáció és eltávolítás – a máj és a vese végzi el a szervezet számára szükségtelen anyagok kiválasztását. Ha ezek a szervek megsérülnek, az nem egyeztethető össze egy egészséges élettel.
• Energia – ez a létfontosságú dolog a testünk apró alkotóelemeiben, a mitokondriumokban jön létre. Ha a mitokondriumok elfáradnak, megsérülnek, akkor a test nem képes a feladatait megfelelően ellátni és energiát termelni. Emiatt egy funkcionális szakember mindig figyelmet fordít a mitokondriális funkciók vizsgálatára.
• Védekezés és helyreállítás – a jól működő immunrendszer fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az immunrendszer fehérvérsejtjei megvédik a testet a kórokozóktól, és eltakarítják a sérülések után visszamaradt károsodásokat is. Ezért vizsgálja meg minden orvos elsőként a fehérvérsejtek állapotát. 

Meg kell ismerni azokat a körülményeket, amelyek a problémás állapot kialakulásáig vezettek

Ilyenkor egy részletes anamnézis kerül felvételre, melyben a születés pillanatától a találkozás időpontjáig igyekszünk feltárni a jelentős életeseményeket egészségügyi és pszichoszociális téren, illetve a családi halmozódást is megvizsgáljuk a problémák tükrében:

• Előzmények, hajlamosító tényezők – genetikai hajlam, környezeti tényezők, neveltetésből származó szokások.
• Kiváltó tényezők – fizikai vagy lelki trauma, környezetváltozás, fertőzések, tápanyaghiány.
• Mediátorok – a szervezet kommunikációs anyagai – pl. hormonok, ingerületátvivő anyagok.

Az életmód tényezők megismerése

Ilyenkor megvizsgáljuk azokat az életmód tényezőket, amelyekről a kutatások és a tapasztalataink alapján tudjuk, hogy részei lehetnek a szervezet egyensúlyi állapotból való kibillenésének, így a betegség kialakulásának is:

• Alvás és pihenés – alvás körülményeinek feltárása.
• Testedzés, mozgáskultúra – milyen mozgásforma, milyen gyakran van kivitelezve.
• Tápanyagbevitel – mikrotápanyagok (vitamin és ásványi anyag) és makrotápanyagok (fehérje, szénhidrát és zsír) bevitele a mindennapokban.
• Stressz – a stressz helye az életben (munkahely, család, stb), és annak kezelési módja a hétköznapokban (sztresszemendzsment technikák alkalmazása).
• Emberi kapcsolatok – a kapcsolatok meglétének és minőségének áttekintése.

• Bár az IFM mátrix külön nem tartalmazza, de a légzés minőségének és hatékonyságának vizsgálata nálunk nagyon fontos tényező.