Mit takar a funkcionális szemlélet? (medicina, táplálkozás, életmód)
Olvasási idő 5 perc
Az utóbbi években egyre többször találkozhatunk egyes egészségügyi szakterület megnevezése mellett a “funkcionális” kifejezéssel. Vajon miben más egy szolgáltatás, amelyet ezzel a jelzővel illetnek?
A nyugati orvoslásban különálló szakorvosi területekkel találkozunk, amelyek szervekkel és szervrendszerekkel dolgoznak. Ez a szemléletmód nagyon hasznos, ha egy sérült szervet akarunk meggyógyítani. A szakorvosok jól ismerik az adott testrész normális működését, és jól tudják, az hogyan “romolhat el”. Gyakorlottak abban, hogy milyen gyógyszer segíthet egyes tünetek kezelésében, szükség esetén hogyan lehet műtéti úton segíteni a problémán. A céljuk a betegség kezelése, a tünetek és a fájdalom megszüntetése vagy nagymértékű enyhítése. Hogy szükségünk van-e erre? Természetesen, mert sok esetben más megoldás nem létezik.
Miben különbözik a funkcionális szemlélet?
Talán a legnagyobb különbség, hogy egy funkcionális szakember az embert nem külön szervek egészének, hanem egy minden ponton összefüggő egységnek tekinti. Azt a pontot igyekszik feltárni, ahol a tökéletesen “összeszerelt” test működése egyszer csak kisiklott. A funkcionális szemlélet használja az orvostudomány lehető legszélesebb eszköztárát: vérből mérhető értékek, képalkotó eljárások (például ultrahang, röntgen, MR, CT), genetikai eltérések, bélflóra vizsgálatok, stb. Emelett nagy hangsúlyt fektet a beteg életkörülményeire, táplálkozására, stresszmenedzsmentjére, az alvásminőségére, a légzésminőségére – tehát a teljes életmódjára. Nem betartandó utasításokat ad – például vegye be az adott gyógyszert -, hanem a beteggel partnerként együttműködve alakítja ki azt a kezelési tervet, amely a beteg számára valóban kivitelezhető. Az okokat igyekszik megszüntetni, és prevenciós javaslatokat ad a “megjavított” állapot fenntartására a további megbetegedések elkerülése érdekében.
A módszerek egyszerre irányulnak az összkép vizsgálatára (a testi és mentális működést együtt szemlélve), illetve a legapróbb részletek feltárására (a sejtek biokémiai folyamatait megismerve).
A funkcionális szemlélet nyitott a komplementer megoldásokra – a gyógynövények használatára, egyes esetekben, alapos vizsgálatok után és szakértői támogatással az ortomolekuláris mikrotápanyagok pótlására (azaz a nagy dózisú vitamin és ásványi anyag pótlásra), a mozgás és a helyes légzés gyógyító erejére, a hatékony stresszkezelő eszközök alkalmazására, stb.
A funkcionális orvoslás mátrixa
Ahhoz, hogy a lehető legjobban megértsük egy funkcionális szakember gondolkodásmódját és munkamódszerét, vizsgáljuk meg a Funkcionális Medicin Mátrixát (IFM – Institute of Functional Medicine). (1)
Ez az ábra tökéletesen megmutatja, hogy egy beteg állapotának a megértéséhez a testét és mentális működését egyszerre kell szemlélnünk, ismernünk kell az élettörténetét, és a megoldásoknak is több területet kell felölelniük.
A mátrix közepén találjuk a mindennapokban megélt pszichés tényezőket
Minden beszélgetésnél megkérdezzük az ügyfelünket, hogy hogy érzi magát. Ilyenkor hangsúlyozzuk, hogy az is fontos információ számunkra, hogy lelkileg hogyan érzi magát. Fel kell mérni, hogy milyen támogatás kap a beteg a család, a barátok, a munkahely részéről.
- Az érzelmek – például a szomorúság, amit a fizikai fájdalom miatt érez minden nap, vagy a düh, hogy nem tudja megfelelően ellátni a családját.
- A mentális állapot – például, hogy nem emlékszik arra, miért ment el a boltba, vagy hogy nem tud koncentrálni a munkában.
- A hitrendszer megélése – vélhetően minden ember megél egy hitrendszert, ami kapaszkodót nyújt számára, lehet az az Isten, a család, a művészet, a tudomány, a természet – bármi, ami keretrendszert ad az életének.
Ezt a belső kört veszi körül a test fizikai működése
Ilyenkor az objektív laborvizsgálatokat, képalkotó eljárások eredményeit, a szakorvosok által felállított diagnózist vetjük össze az ügyfelünk által tapasztalt tünetekkel – így igyekszünk választ kapni a szervezetben lejátszódó élettani folyamatokról. Az IFM ezeket a következő kategóriákba sorolja, amely tulajdonképpen a szervezet egész működését leírja:
- Asszimiláció – a táplálék felvételét, megemésztését, a felszívódását vizsgálja, valamint a levegő sikeres végighaladását a légzőrendszeren és a szöveteken.
- Szerkezeti integritás – ahogy az egész test egy vázrendszerre épül – csontok és izmok -, úgy a sejtjeinknek is van saját vázuk.
- Kommunikáció a testünkben – a test minden pontja kapcsolatban van egymással: az idegek elektromos áram és kémiai anyagok segítségével közvetítik az agy és a test egyéb részei között az információt. A sejtek és a belső elválasztású mirigyek hormonokat bocsátanak ki, amivel utasításokat küldenek meghatározott sejtek felé.
- Transzport – a levegő, a létfenntartáshoz szükséges anyagok és a sejtekben termelődött anyagcsere termékek szállításához a szív- és érrendszer, nyirokrendszer, légzőrendszer biztosít útvonalat.
- Biotranszformáció és eltávolítás – a máj és a vese végzi el a szervezet számára szükségtelen anyagok kiválasztását. Ha ezek a szervek megsérülnek, az nem egyeztethető össze egy egészséges élettel.
- Energia – ez a létfontosságú dolog a testünk apró alkotóelemeiben, a mitokondriumokban jön létre. Ha a mitokondriumok elfáradnak, megsérülnek, akkor a test nem képes a feladatait megfelelően ellátni és energiát termelni. Emiatt egy funkcionális szakember mindig figyelmet fordít a mitokondriális funkciók vizsgálatára.
- Védekezés és helyreállítás – a jól működő immunrendszer fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az immunrendszer fehérvérsejtjei megvédik a testet a kórokozóktól, és eltakarítják a sérülések után visszamaradt károsodásokat is. Ezért vizsgálja meg minden orvos elsőként a fehérvérsejtek állapotát.
Meg kell ismerni azokat a körülményeket, amelyek a problémás állapot kialakulásáig vezettek
Ilyenkor egy részletes anamnézis kerül felvételre, melyben a születés pillanatától a találkozás időpontjáig igyekszünk feltárni a jelentős életeseményeket egészségügyi és pszichoszociális téren, illetve a családi halmozódást is megvizsgáljuk a problémák tükrében:
- Előzmények, hajlamosító tényezők – genetikai hajlam, környezeti tényezők, neveltetésből származó szokások.
- Kiváltó tényezők – fizikai vagy lelki trauma, környezetváltozás, fertőzések, tápanyaghiány.
- Mediátorok – a szervezet kommunikációs anyagai – pl. hormonok, ingerületátvivő anyagok.
Az életmód tényezők megismerése
Ilyenkor megvizsgáljuk azokat az életmód tényezőket, amelyekről a kutatások és a tapasztalataink alapján tudjuk, hogy részei lehetnek a szervezet egyensúlyi állapotból való kibillenésének, így a betegség kialakulásának is:
- Alvás és pihenés – alvás körülményeinek feltárása.
- Testedzés, mozgáskultúra – milyen mozgásforma, milyen gyakran van kivitelezve.
- Tápanyagbevitel – mikrotápanyagok (vitamin és ásványi anyag) és makrotápanyagok (fehérje, szénhidrát és zsír) bevitele a mindennapokban.
- Stressz – a stressz helye az életben (munkahely, család, stb), és annak kezelési módja a hétköznapokban (sztresszemendzsment technikák alkalmazása).
- Emberi kapcsolatok – a kapcsolatok meglétének és minőségének áttekintése.
- Bár az IFM mátrix külön nem tartalmazza, de a légzés minőségének és hatékonyságának vizsgálata nálunk nagyon fontos tényező.
Mit is jelent a funkcionális táplálkozás?
“Gyógyszered legyen az ételed és ételed legyen a gyógyszered” (Hippokratész)
A funkcionális táplálkozás egy olyan életforma része, mely a te igényeid szerint alakítható. A mindennapjaidba jól beilleszthető, mert a kulcs a változatosság – minél többfélét eszel, annál nagyobb eséllyel juttatod be szervezetbe a szükséges tápanyagokat. A cél, hogy a mindennapi életeddel összehangolható legyen az étkezésed, ez pedig arra sarkallja az emésztőrendszeredet, hogy az utolsó cseppig kinyerje az ételből a testednek fontos tápanyagokat.
A glutén fogyasztása mindenképpen kizárt, és erősen javasolt a legtöbb tejtermék elhagyása (a lassan érlelt sajtok és vaj megengedett – kivéve allergiák vagy autoimmun betegségek esetén), illetve javasolt korlátozni a teljes kiőrlésű gabonákat és a hüvelyeseket. A funkcionális szemlélet ajánlja, hogy próbáld ki a világ nemzeteinek ételeit, használj sok fűszert, egyél sok zöldséget, fogyaszd az állati eredetű ételek minden formáját – a tengeri élőlényektől kezdve a belsőségeken át a hosszan főtt csontlevesig. Élvezd ki az érlelt ételek izgalmas probiotikus baktériumkultúráit is. És ami elengedhetetlen, hogy egyél finom, zamatos, gusztusos, étvágygerjesztő dolgokat, mert ez az a alapja annak, hogy megőrizd az egészséged. Igyekezz szezonális és helyi alapanyagokat választani, preferáld a kisebb termelőket, a háztájit, a biot.
Az ételnek funkciója, feladata van
- a gumók, gyökerek, gabonák szénhidrátjai energiát adnak a szervezetnek
- az állati és omega-6 zsírsavakban szegény növényi olajok tartják rendben a hormonokat, építik a sejtfalakat, segítik a méregtelenítésben a májat
- a húsok cupákos, bőrös részei, a csontlevesek építik a bőrt, az emésztőrendszert, az ízületeket, az ereket, idegeket
- a belsőségek vitaminokat, ásványokat, esszenciális aminosavakat adnak a testnek
- az érlelt ételek a bélflórát színesítik, a zöldségek rostjai megetetik a bélbaktériumokat
- a színes gyümölcsök segítenek eltakarítani a sejtek működése közben keletkezett salakanyagokat
Erről szól a funkcionális táplálkozás.
Szerző: Lányi Kata