Az autogén tréning (AT) egy olyan tudományosan alátámasztott relaxációs technika, amely a testben a nyugalom és az ellazulás érzésének elősegítése révén csökkenteni a szorongást és a stresszt. 

A módszert Johannes Schultz német pszichiáter fejlesztette ki az 1920-as években.  Módszerét a hipnózissal kapcsolatos tapasztalataiból és az Oskar Vogt által közölt agykutatási megfigyeléseiből merítette. Schultz megfigyelte, hogy az emberek hipnotizált állapotban szinte kivétel nélkül az elnehezedés, melegség érzését és a mély relaxáció egyéb jeleit tapasztalták. E megállapítások alapján egy szisztematikus módszert dolgozott ki azzal a céllal, hogy az emberek ezt a mély relaxációt  önállóan, hipnózis nélkül is ki tudják váltani egészségük javítása, és a krónikus stressz tüneteinek enyhítése érdekében.

Az „autogén” szó görög eredetű, “autos” jelentése “ön”, „genos” jelentése „származik” – tehát valami, ami saját magunkból származik. A tréning szó eredete trenírozni, gyakorolni, tehát a gyakorlónak minden nap tennie kell valamit, minden nap gyakorolnia kell. (1)

Hogyan működik az autogén tréning – AT?

A technika alapja, hogy az agyunk és a testünk többi része kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra – a testi érzések hatással lesznek a pszichés státuszunkra, illetve a gondolataink befolyással vannak a testi állapotunkra.

Azáltal, hogy tudatosan jelzéseket küldünk  végtagjaink felé, hogy azok lazuljanak el, veszítsék el  feszes  izomtónust, a kapillárisok felszabadulhatnak a rájuk nehezedő nyomás alól. Azzal, hogy tudatosan koncentrálunk a nyugalmi helyzet megteremtésére, rendezzük a légzésünket, azzal nemcsak a testi, de a lelki nyugalmi helyzet felé tereljük magunkat.

A gyakorlatok lehetővé teszik az elme és a test közötti kommunikációt, így befolyásolhatók a test olyan reakciói, amelyek normális esetben akaratunktól függetlenül, a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt állnak, mint például a vérnyomás, a szívverés vagy a testhőmérséklet.

Az emberi gondolkodás alapvetően duális természetű, legfontosabb sajátossága az örökös elválasztás. Ez a kettősség jelenik meg szervezetünk szintjén is. A stressz bármilyen formájával találkozva szimpatikus idegrendszeri hatás indul el a szervezetben – ez a harcolj vagy menekülj állapotra készít fel minket, ami a túlélésünk záloga is lehet. Ilyenkor emelkedik a vérnyomás, pulzus- és légzésszám. Amikor pihenünk, akkor pedig bekapcsol a paraszimpatikus idegrendszeri ág, ami a relaxálásért felel, ilyenkor pedig csökkent a vérnyomás, a pulzus- és a légzésszám. Nagyon fontos az tudni, hogy a 2 idegrendszeri ág nem képes egyszerre működni, ha szorongunk, nem tudunk ezzel egyszerre nyugodtak is lenni – egymás antagonistái. 

Az akaratlagosan végzett autogén tréning a paraszimpatikus idegrendszeri ágat aktiválja (vegetatív beidegzésű izomrostokhoz küld impulzusokat), ami pedig már az akaratunk hatása nélkül is kifejti a nyugtató hatását a testre és az elmére.