fbpx

Autogén tréning

Az autogén tréning (AT) egy olyan tudományosan alátámasztott relaxációs technika, amely a testben a nyugalom és az ellazulás érzésének elősegítése révén csökkenteni a szorongást és a stresszt. 

A módszert Johannes Schultz német pszichiáter fejlesztette ki az 1920-as években.  Módszerét a hipnózissal kapcsolatos tapasztalataiból és az Oskar Vogt által közölt agykutatási megfigyeléseiből merítette. Schultz megfigyelte, hogy az emberek hipnotizált állapotban szinte kivétel nélkül az elnehezedés, melegség érzését és a mély relaxáció egyéb jeleit tapasztalták. E megállapítások alapján egy szisztematikus módszert dolgozott ki azzal a céllal, hogy az emberek ezt a mély relaxációt  önállóan, hipnózis nélkül is ki tudják váltani egészségük javítása, és a krónikus stressz tüneteinek enyhítése érdekében.

Az „autogén” szó görög eredetű, “autos” jelentése “ön”, „genos” jelentése „származik” – tehát valami, ami saját magunkból származik. A tréning szó eredete trenírozni, gyakorolni, tehát a gyakorlónak minden nap tennie kell valamit, minden nap gyakorolnia kell. (1)

Hogyan működik az autogén tréning – AT?

A technika alapja, hogy az agyunk és a testünk többi része kölcsönös hatást gyakorolnak egymásra – a testi érzések hatással lesznek a pszichés státuszunkra, illetve a gondolataink befolyással vannak a testi állapotunkra.

Azáltal, hogy tudatosan jelzéseket küldünk  végtagjaink felé, hogy azok lazuljanak el, veszítsék el  feszes  izomtónust, a kapillárisok felszabadulhatnak a rájuk nehezedő nyomás alól. Azzal, hogy tudatosan koncentrálunk a nyugalmi helyzet megteremtésére, rendezzük a légzésünket, azzal nemcsak a testi, de a lelki nyugalmi helyzet felé tereljük magunkat.

A gyakorlatok lehetővé teszik az elme és a test közötti kommunikációt, így befolyásolhatók a test olyan reakciói, amelyek normális esetben akaratunktól függetlenül, a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt állnak, mint például a vérnyomás, a szívverés vagy a testhőmérséklet.

Az emberi gondolkodás alapvetően duális természetű, legfontosabb sajátossága az örökös elválasztás. Ez a kettősség jelenik meg szervezetünk szintjén is. A stressz bármilyen formájával találkozva szimpatikus idegrendszeri hatás indul el a szervezetben – ez a harcolj vagy menekülj állapotra készít fel minket, ami a túlélésünk záloga is lehet. Ilyenkor emelkedik a vérnyomás, pulzus- és légzésszám. Amikor pihenünk, akkor pedig bekapcsol a paraszimpatikus idegrendszeri ág, ami a relaxálásért felel, ilyenkor pedig csökkent a vérnyomás, a pulzus- és a légzésszám. Nagyon fontos az tudni, hogy a 2 idegrendszeri ág nem képes egyszerre működni, ha szorongunk, nem tudunk ezzel egyszerre nyugodtak is lenni – egymás antagonistái. 

Az akaratlagosan végzett autogén tréning a paraszimpatikus idegrendszeri ágat aktiválja (vegetatív beidegzésű izomrostokhoz küld impulzusokat), ami pedig már az akaratunk hatása nélkül is kifejti a nyugtató hatását a testre és az elmére. 

Az agyunk közvetlenül és közvetetetten is kapcsolódik a testünk minden pontjával

Az autogén tréning a test-lélek egységére épít, mivel ezek egyszerre, egymásra hatva vannak jelen a szervezetben. A feszültség élményére a testünk reagál, működésében változások tapasztalhatók – stressz reakció jön létre, a szimpatikus idegrendszer veszi át az élettani folyamatok felett az irányítást: légzésünk, szívműködésünk felgyorsul, megemelkedik a vércukorszint, izmainkban fokozódik a feszültség, a hormonegyensúly megváltozik. A technika hatásmechanizmusának egyik alapja az a képességünk, hogy az elalvás határán lévő relaxált állapotban (alfa frekvenciájú agyhullámok mellett) elménk erőteljesebben befolyásolja testünk ön-regulációs rendszerét – az autogén tréning a test potenciális önszabályozó és gyógyulást elősegítő képességére összpontosít. 

Működése tudományosan igazolt

A legtöbb ember az autogén tréninget a stressz tüneteinek enyhítésére használja. Az Applied Psychophysiology and Biofeedback című szaklapban (2) közzétett több mint 70 eredményt vizsgáló metaanalízis szerint az autogén tréning számos különböző probléma esetén lehet hatásos a stressz enyhítése mellett:

  • migrén
  • magas vérnyomás
  • asztma
  • szomatizáció
  • szorongás
  • depresszió és disztímia
  • alvászavarok, alvás minőségének javítása (3) 
  • pánikroham
  • fóbiák
  • krónikus fájdalmak
  • emésztőrendszeri problémák (IBS)
  • fibromialgia (4)

Az autogén tréning testi és mentális tünetekre gyakorolt jótékony hatásait továbbá számos empirikus tanulmány igazolja.

Seu és Kim 950 tanulmányt áttekintő metaanalízisének eredményei szerint az autogén tréning csökkentette a szorongást és a depressziót, és növelte a szívfrekvencia-variabilitást (HRV). (5) A HRV egészségünk fokmérőjének is tekinthető, segítségével ugyanis objektív visszajelzést kaphatunk az erőnlétünkről és az ellenálló képességünkről. (6) A HRV státusza a legjobb visszajelzője a vagus ideg állapotának. A vagus ideg pedig a legjelentősebb ága a paraszimpatikus idegrendszernek. 

A tapasztalt szakemberek képesek meghatározni, hogy az autogén tréning megfelelő módszer-e a fennálló problémák kezelésére. Az alábbi esetekben nem javasolt a módszer alkalmazása:

  • súlyos szívproblémák
  • cukorbetegség
  • pszichózis tünetei
  • téveszmés viselkedés
  • paranoia és disszociáció

Pszichológiai hatások

Az autogén tréning rendszeres gyakorlása segíthet továbbá abban, hogy a gyakorló pozitívabban viszonyuljon az élethez, hogy nagyobb önállóságot és az élete feletti kontroll érzését kifejlessze, emellett önbizalmat és nagyobb fokú önbecsülést tapasztaljon a mindennapokban. (1)

Önbizalom 

Ha az anya elfogadja a gyermekét, akkor kifejlődik a gyermekben annak a képessége, hogy saját magát is szeresse és bizalomra méltónak találja. Az ember csak akkor tudja magát szeretni, ha már egyszer szerették őt. Ez fontos feltétele annak, hogy a későbbi életünkben a lelki jóllét mellett fizikailag is jól érezhessük magunkat: légzésünk, emésztésünk és alvásunk kifogástalanul működjön. A melegség, a ritmus és az állandóság az egészséges ős- és önbizalom kialakulásának alapfeltétele – ezt első perctől kezdve az anyai test melege, a ringatás ritmusossága, az anya kiszámítható és állandó jelenléte adja meg. Az autogén tréning segíthet újra megélni és mindennapok részévé tenni ezt az ősbizalmi állapotot ami nélkül az ember személyisége nem tud megfelelően fejlődni (7).  Amennyiben az anya/gondozó nem áll rendelkezésre, vagy nem következetesen elégíti ki a csecsemő szükségleteit, az a későbbi években pszichoszomatikus zavarok kialakulásához vezethet. Autogén tréning során megkíséreljük önmagunkat ismét közelíteni ehhez a melegségből, ritmusból és állandóságból álló bázishoz, és ezeken a területeken fennálló deficiteket megpróbáljuk kitölteni vagy ellensúlyozni. Megvan a lehetősége annak, hogy gondolati elképzelés útján mélyreható befolyással legyünk a vegetatív funkciókra, és ezáltal hozzáférjünk a személyiség mélyebb szintjein zajló lelki folyamatokhoz. 

Düh, harag hatékony kezelése

Az autogén tréning során mindenekelőtt a testi jelenségekre fókuszálunk. Az izomzat tónusának (alapfeszülésének) csökkentésével rezonancia (együttrezgés) jön létre a lelki jelenségekkel, és az ember „nyugodtabb” lesz. Ezáltal az olyan kontrollálatlan érzelmek, mint a düh vagy a harag, kezelhetővé válhatnak. 

Önismeret

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nincsenek tisztában saját érzéseikkel. Nem tanulták meg az érzelmeiket kimutatni, és ezáltal nehezen is fogalmazzák meg azokat. 

Az autogén tréninget gyakorló ember a fizikai érzetek detektálásán keresztül (első sorban elnehezedésen és melegségérzeten keresztül) fokozatosan megtanulja, hogyan érzékelje saját testét. A testében megélt érzéseket megtanulja felismerni, lokalizálni, és a szakmai vezető segítségével alkalomról alkalomra megtanulja azokat szavakba önteni. A gyakorlók gyakran beszámolnak a testi élményeket kísérő hangulatokról, érzésekről is – amelyet a szakember segít visszatükrözni részére. Ez az út vezet önmagunk jobb és mélyebb megismerése felé.

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban?

Először is, a gyakorlót arra ösztönözzük, hogy helyezkedjen el egy kényelmes helyzetben – egyenesen ülve, hátradőlve vagy fekve. A legfontosabb, hogy a választott testhelyzet elősegítse a nyugodt ellazulást.

A tréner szóbeli instrukciókkal kezdi a gyakorló légzésének irányítását, és a gyakorló meghatározott testrészeire irányítja a fókuszt. A szóbeli jelzések elősegíthetik a nehezedés és melegség érzéseit, amelyek aztán mély relaxációhoz vezetnek. 

Az autogén tréning hat meghatározott formulán keresztül vezet végig. Minden formula a test egy-egy érzetére összpontosít, beleértve a végtagok nehezedését és melegségét, a légzés és a szívműködés szabályozását, a hasi melegséget és a homlok hűvösségét. A tréner kijelentéseket tesz ezekre az érzésekre és fizikai állapotokra vonatkozóan, amelyeket a gyakorló aztán belsőleg megismétel. A gyakorló a technikát meghatározott sorrendben tanulja meg, és minden egyes állapotot begyakorol, mielőtt a következő formulát elkezdené. (1) 

A hat formula a következő:

  • Nehézség előidézése – a verbális instrukciók a végtagok nehezedését sugallják a testben.
  • Melegség előidézése – a gyakorló melegségérzet kiváltására fókuszálja a figyelmet.
  • Szívgyakorlat – szívverésre összpontosítja a gyakorló figyelmét.
  • Légzésgyakorlat – az instrukciók a légzésre, annak nyugodtságára összpontosítanak.
  • Hasi gyakorlat – ez a formula hasi érzetekre, annak melegségére viszi a fókuszt.
  • Fejgyakorlat – a homlok hűvösségére, az elmére összpontosít.

Hogyan gyakoroljunk?

Az autogén tréninget egyedül is lehet gyakorolni, de a legjobb módja annak, hogy pozitív eredményeket érjünk el, ha először egy képzett szakembertől tanuljuk meg a technikát. Bizonyos fokú kockázatot jelent, ha valaki terapeuta támogatása nélkül próbálkozik az autogén tréninggel. 

Akármilyen formában kezdjük el a tréninget, mindenképpen szánjunk időt a gyakorlásra. Keressünk a nap folyamán egy olyan időpontot, amikor senki nem zavar meg. Az autogén tréning egyrészt idő nyomásban nem hatékony, másrészt könnyebben alakítjuk ki az gyakorlásának szokását, ha egy fix időpontot dedikálunk erre a mindennapokban. Keressünk egy csendes helyet, megfelelő hőmérséklettel és fényviszonyokkal. Lehetőség szerint laza, kényelmes ruházatban gyakoroljunk, kerüljük a szoros, kényelmetlen viseletet.

Minden egyes feladat célja, hogy a gyakorló a foglalkozás végén nyugalmat érezzen, és jobban kontrollálni tudja az ingerekre adott nemkívánatos érzelmi, fiziológiai és fizikai reakciókat. Azok, akik rendszeresen gyakorolják az autogén tréninget, hatékony kezelési módot sajátíthatnak a fizikai és mentális problémáik széles skálájára.

Szerző: Czudar Kata

 

Források:

  1. G.Krapf: Az autogén tréning gyakorlata – Csoportos terápia – Szervi és szervrendszeri gyakorlatok című könyve alapján, Springer Hungarica Kiadó, 1992.  
  2. Stetter F, Kupper S. Autogenic training: a meta-analysis of clinical outcome studies. Appl Psychophysiol Biofeedback. Mar 2002;27(1):45-98. 
  3. The Effect of Autogenic Training in a Form of Audio Recording on Sleep Quality and Physiological Stress Reactions of University Athletes-Pilot Study, Kamila Litwic-Kaminska , Martyna Kotyśko, Tadeusz Pracki, Monika Wiłkość-Dębczyńska , Błażej Stankiewicz (PMID: 36498114, PMCID: PMC9737934, DOI: 10.3390/ijerph192316043)
  4. Leon Chaitow ND DO, Joanna Cameron, A Practitioner’s guide to Treatment in Fibromyalgia Syndrome, 2010 
  5. [Effect of Autogenic Training for Stress Response: A Systematic Review and Meta-Analysis], Eunju Seo, Soukyoung Kim (PMID: 31477667, DOI: 10.4040/jkan.2019.49.4.361)
  6. Patrick McKeown: Légzéssel az egészségért – Elmélet és gyakorlat 
  7. https://hu.wikipedia.org/wiki/Eriksoni_pszichoszoci%C3%A1lis_fejl%C5%91d%C3%A9selm%C3%A9let#cite_note-1