Hogyan működik jól és romlik el az emésztőrendszerünk? 1 rész
Bevezetés az emésztőrendszer működésébe - az emésztőrendszer felső szakasza
Olvasási idő 2 perc
Bevezető
Az emberi emésztőrendszer egy bonyolult felépítésű és működésű rendszer. Megfelelő funkcionálásához sok egymásra épülő folyamatnak kell összhangban lennie. Ha ezen rendszerek működésében hiba lép fel, akkor olyan betegségekkel találhatjuk magunkat szembe, mint például a reflux, gasztritisz, gyomorfájdalmak, SIBO, IBS, IBD, krónikus székrekedés, krónikus hasmenés, puffadás stb.
Az emésztés során minden, amit megeszünk, olyan kis méretű összetevőkre (8000 daltonos molekula méret alá) kell, hogy lebomoljanak, hogy a vékonybél falán keresztül fel tudjanak szívódni a véráramba. A felvett tápanyagok különböző szerepet töltenek be a szervezetünk működésében. A makrotápanyagok – szénhidrátok, zsírok, fehérjék – legfőbb szerepe a szervezet fizikai felépítése és energiával való ellátása. Persze ezen kívül részt vesznek rengeteg enzimatikus folyamatban is. (Az enzim olyan anyag, amely felgyorsítja a szervezetben lezajló biokémiai reakciókat, anélkül, hogy az enzim maga megváltozna eközben.) A mikrotápanyagok – vitaminok és ásványok – elsődlegesen az enzimatikus folyamatok aktív résztvevői, ebből kifolyólag a szervezet felépítése és energiával való ellátása elképzelhetetlen nélkülük.
A makrotápanyagokat először le kell bomlaniuk, mielőtt a szervezetben felszívódhatnának. Ezzel szemben a mikrotápanyagok nem igényelnek emésztést, de egyes fajtái bonyolult folyamatokon keresztül tudnak csak bejutni a sejtjeinkbe. A mikrotápanyagok sokszor az emésztési folyamat során bomlanak ki például a fehérje komplexekből – mint a B12 vitamin vagy a vas.
Bármi, ami az emésztési folyamat végén a vékonybélből kiürül, az a vastagbélben található baktériumok tápanyagául szolgálhat, vagy pedig széklet formájában távozik a szervezetből.
A tápcsatorna felépítése - az egyes szervek működése és funkciója
Az emésztőrendszer szakaszai:
Felső szakasz
- Szájüreg
- Garat
- Nyelőcső
Középső szakasz
- Gyomor
- Vékonybél (patkóbél, éhbél és csípőbél)
Az emésztőrendszert közvetlenül támogatja – a középső szakasz részeként tekintjük:
- Máj
- Epehólyag
- Hasnyálmirigy
Alsó szakasz
- Vastagbél (végbél és a féregnyúlványa, felszálló-, haránt-, leszálló- és szigmabél, végbél)
- Végbélnyílás
Milyen részei vannak az emésztésnek?
Az emésztés folyamatát az orvostudomány 3 szakaszra bontja fel: cefalicus, gasztrikus és intesztinális szakasz. Ez a 3 szakasz funkcionális és nem fizikai határt jelent.
A cefalicus szakasz - “feji” szakasz
Az emésztésre való felkészülés már az első falat szánkba vétele előtt megkezdődik. A cefalicus szó jelentése a fejre utal. Az ételről való gondolkodás, az étel illata, látványa, íze, az ételkészítés hangjai információt adnak az idegrendszernek a táplálék közelgő felvételről. Ezek az információk felkészítik a gyomrot az étel fogadására és emésztésére, és elősegítik a kellő mennyiségű gyomorsav termelődését – már az étel gyomorba érkezése előtt is. Ezt az információt ebben a szakaszban a vagus ideg (X-es agyideg vagy bolygóideg) közvetíti, ami egy akaratunktól függetlenül működő, agyból kilépő ideg. Ez az ideg az emésztőrendszerünk nagy részét beidegzi, és serkenti az emésztési funkciókat. A vagus ideg akkor tud megfelelően működni, ha nyugodtak vagyunk és nem ér minket sem fizikai, sem pszichés stresszhatás.
Tipp az emésztési funkciók javításához: teremtsünk olyan körülményeket az étkezéshez, hogy az érzékszerveink ingerületbe kerülhessenek és információkat adva ezzel az emésztőrendszer részére. Például, szépen terített asztal, gusztusosan elkészített, kellemes illatú és ízű étel, lassú rágás.
Az intesztinális szakasz - “vékonybél” szakasz
A vékonybélbe jutott étel is hat a gyomorsav kiválasztására, de a tudomány ezt a szakaszt nem ismeri még elég jól.
Az emésztőrendszer felső szakasz
Milyen a felépítése és mi a funkciója a szájüregnek?
A szájüreghez tartoznak a fogak, a nyelv, a nagy nyálmirigyek és a torokszoros képződményei. A fogak segítenek abban, hogy az ételt minél hatékonyabban fel tudjuk aprítani, a nyelvünk pedig igyekszik folyamatosan a fogak közé és a garat felé irányítani a falatot. A nyálmirigyek által termelt nyál nedvesíti, fertőtleníti az ételt, segít egy lenyelhető állagot kölcsönözni annak.
A rágás már tulajdonképpen az étel előemésztését szolgálja – a falat kisebbé válik, így a gyomornak már kevesebbet kell dolgoznia a fizikai aprításon. A nyál elkezdi a szénhidrátok és minimális hatékonysággal a zsírok felbontását. Ezek a folyamatok információt szolgáltatnak az emésztésben résztvevő idegek részére (pl. a fent említett vagus ideg). Fontos megemlíteni, hogy a hasnyálmirigy inzulin termelésére is hatással vannak a szájüregi folyamatok: ha lassabban eszünk és többször rágjuk meg az ételt, az hatékonyabb inzulinválaszt fog eredményezni. Az információ a szénhidrát fogyasztásáról elindul a hasnyálmirigy felé, de a lassú rágás miatt az étel lassabban követi azt, így több ideje van a mirigynek az inzulintermelésre, sőt, addig a nyál amiláz tartalma már elkezdte a szénhidrátok feldolgozását. (2)
Mit érdemes tudni a nyálról?
A nyál fő funkciói: a szájüreg nedvesen tartása, az étel lenyelhető, síkos falattá formálása, az étel fertőtlenítése és az emésztés megkezdése.
Bár a szájüregben több apróbb mirigy is termelhet nyálat, de valódi jelentőséggel 3 nyálmirigy végzi el a szekréciós munkát: állkapocs alatti mirigy, nyelv alatti mirigy és a fültőmirigy. Napi szinten nagyjából 1 liter nyálat termelünk, amelynek 90 %-a étkezéskor keletkezik, éjjel pedig közel 0-ra csökken a nyálelválasztás.
- emésztőenzimek – szénhidrátok (amiláz), zsírok (lipáz) stb.
- fertőtlenítőszerek, immunológiai anyagok – laktoferrin, laktoperoxidáz, lizozim, IgA stb.
- védőnyálka – mucin – szájüreg és fogak védelmére
- haptocorrin – a B12 vitamin védelméhez szükséges fehérje
Hogyan nyeljük le az ételt?
Az étel a szájüregben töltött idő után a garaton át a nyelőcsőbe jut a nyelés segítségével. A nyelés folyamata lehet akaratlagos, ám akaratunktól függetlenül, reflexesen is kiváltható. Nyelés közben egy szakaszos hullámzás jön létre, amely folyamatosan lejjebb viszi a falatot. A falat beleesik a gyomorba a nyeléstől nyitottá vált “gyomorszájon” (cardia, nyelőcső és gyomor között elhelyezkedő izomgyűrű) keresztül.
A cikk írásához a szakmai alapot a Tulassay Zsolt által szerkesztett Gasztroenterológia szakkönyv biztosította – 2023. Medicina Kiadó
- https://orthoknowledge.eu/forschung/verdauungsbeschwerden/?fbclid=IwAR0HHoFjVQLjzABm5j3tZCzTHZ9S-IQrcquyuXf-HTrjxxoUwJcDuPv9JDI
- Increased oral processing and a slower eating rate increase glycaemic, insulin and satiety responses to a mixed meal tolerance test – Ai Ting Goh, Jie Ying Michelle Choy, Xin Hui Chua, Shalini Ponnalagu, Chin Meng Khoo, Clare Whitton, Rob Martinus van Dam, Ciarán Gerard Forde (PMID: 33389082, DOI: 10.1007/s00394-020-02466-z )
Szerző: Lányi Kata
