Hogyan működik jól és romlik el az emésztőrendszerünk? 3. rész

Az emésztőrendszer középső szakasza – a vékonybél

Olvasási idő 5 perc

Hogyan épül fel a vékonybél?

A gyomor a vékonybél patkóbél szakaszába torkollik. A vékonybél további szakaszai: éhbél és csípőbél, egészen a vékony és vastagbél közötti záró billentyűig.
A vékonybél falát nyálkahártya béleli, amely szelektíven engedi át a béltartalmat a mögötte futó vérerekbe. A bélfal erősen ráncos és bolyhok találhatóak a felületén. Ezeken helyezkednek el a bélhámsejtek, amelyeken kis sejt kinövések (kefeszegélyek, azaz mikrovillusok) találhatóak. A bolyhok és kefeszegélyek miatt a vékonybél felülete nagymértékben megnagyobbodik és bőven kínál helyet a tápanyag felszívódására.

Emésztés a vékonybélben

Az emésztés jelentős része a vékonybélben zajlik. Itt adódnak hozzá a gyomorból érkező péphez a hasnyálmirigyből származó emésztőenzimek, a májból/epehólyagból származó epe és a vékonybél sejtek által termelt emésztőnedvek. Az így létrejött vékonybélnedv tartalmazza a fehérjék, zsírok és szénhidrátok emésztéséhez szükséges enzimeket.

Hogyan szívódik fel a tápanyag a vékonybélben?

Ahogy a lenti ábrán is látható, a vékonybél tartalmát a test vérhálózatától 1 rétegnyi sejt választja el. Ezen rendkívül vékony sejtrétegének az a funkciója, hogy áteressze a táplálékot a megemésztett ételből, illetve, hogy megvédje a vért a kórokozóktól és az emésztetlenül maradt ételmaradéktól. A sejtek falán transzport útvonalak vannak jelen, amelyeken keresztül képes a táplálék bejutni a sejtekbe. Ugyanilyen útvonalon jut ki a sejtből a tápanyag a kapillárisok felé is. Ezeken csak nagyok kicsike, legfeljebb 8 000 dalton molekula méretű anyag juthat át, ami már szabad szemmel nem látható méret.

A bélfal sejtek között nagyon szoros fehérje kötés alakul ki, amely nem engedi, hogy a sejtek közötti tér átjárható legyen nagy molekulák részére – ezeket a fehérje kötéseket hívjuk “tight junction” kötésnek.

Azonban bizonyos esetekben szükség van arra, hogy nagyobb molekulák is közlekedhessenek a bélfalon keresztül. A bélhámsejtek képesek termelni egy zonulin nevű fehérjét. Ez a fehérje képes a szoros fehérje kötéseket időszakosan feloldani, átjárhatóvá téve a bélfalat a nagyobb molekulák számára.

A zonulin az eddig ismert egyetlen olyan anyag, amely képes a szoros fehérje kötések felbontására. A zonulin termelésének két legerősebb kiváltó ingere a glutén fehérje és a vékonybélben lévő bélbaktériumok. (7) Ha ezek az ingerek túl sokszor és hosszú ideig vannak jelen, akkor a szoros fehérje kötések visszafordíthatóan, de felbomlanak, és így jön létre a szivárgó bél szindróma. Ez az állapot lehet az alapja sokféle autoimmun probléma kialakulásának. (8) A glutén elhagyására emiatt sokszor azok is jól reagálnak, akiknél nem mutatható ki a gluténra való érzékenység semmilyen formája.

A SIBO (kontaminált vékonybél szindróma) esetén nagyon sok olyan baktérium képes megtelepedni a vékonybélben, amelyek nem a normál baktériumflóra részei. Ilyenkor is támadás alá kerülhetnek a szoros fehérje kötések.

TIPP: A SIBO megelőzése és visszatérésének megakadályozása a gyomorsav erősítése segítségével érhető el: minél erősebb a gyomorsav, annál kevesebb baktérium juthat a vékonybélbe.

A vékonybél 2 emésztés közötti tisztító hatású mozgása - Migráló mioelektromos komplex

Két étkezés között, amikor már nem található chymus a gyomorban és a vékonybélben, akkor 90-120 percenként működésbe lép a migráló mioelektromos komplex – MMC.
Ennek a mozgásnak a feladata, hogy a vékonybél megfelelően ki tudja üríteni az esetlegesen benne maradt ételmaradékot, és ne adjon táptalajt a vékonybélben élő baktériumoknak, gombáknak, vagy egyéb egysejtűeknek – ez tulajdonképpen egy nagytakarítás a vékonybélben minden étkezés után.

TIPP: Ha a szervezete alkalmas rá, akkor legalább 3,5-4 órán át ne fogyasszon ételt, hogy ez a tisztító mozgás végig tudjon futni a vékonybélben. Ez az igazi tisztítókúra, a SIBO megelőzésének egyik eszköze, ezért is mondja sok szakember, hogy nincsen szüksége speciális tisztítókúrára a szervezetnek.

Hol termelődik és tárolódik az epe?

A máj sejtjei naponta átlagosan 600 ml híg epét választanak ki. Az epe feladata a nagyobb zsírcseppek kisebbekre bontása – emulgeálása -, így nagyobb felületen teszi hozzáférhetővé a hasnyálmirigy zsírbontó enzimei számára a zsiradékot. A máj a méregtelenítési fázisok után az epébe csomagolja a szervezet számára nem szükséges, esetleg mérgező anyagokat – ezek a széklettel ürülnek ki. A megtermelt epe az epehólyagba jut, ahol az étkezések között tárolódik.

Az epehólyag és az epeutak mozgása

Az epe akkor kerül a vékonybélbe, amikor zsíros táplálék a patkóbélbe ürül. Az epe az epehólyagból az epehólyag vezetéken, majd a közös máj-epevezetéken keresztül jut a vékonybélbe.

A közös máj-epevezetéket a vékonybélbe való beszájadzásánál egy 4–6 mm vastagságú záróizom (Oddi-sphincter) veszi körül. Az esetek nagy részében a közös máj-epevezeték a hasnyálmirigy fő kivezető csövével együtt nyílik a patkóbélbe.

Tipp: Sose próbálkozzunk epekövek kiürítésével otthon, mert ha az epekő elindul és megakad egy olyan szakaszon, ahol gátolja a hasnyál kiürülését a hasnyálmirigyből, az akut hasnyálmirigy gyulladást eredményezhet, ami halálos kimenetelű is lehet.

Mi a hasnyálmirigy feladata?

A hasnyálmirigy működésének 90%-ban emésztőenzimeket termel (napi kb. 200-700 milliliter), melyek a vékonybélbe kerülnek.
Az enzimek mellett hormonok is termelődnek (inzulin, glükagon, pancreas polipeptid és szomatosztatin), amelyek segítenek a vércukorszint egyenletesen tartásában.

Az inaktív formában megtermelt emésztőenzimek csak a vékonybélben aktiválódnak. Ha már a hasnyálmirigyen belül aktívak lennének, magát a mirigyet is emészteni kezdenék. A vékonybél falának sejtjei által termelt enzim aktivizálja a hasnyálmirigy inaktív tripszinogén enzimjét aktív tripszinné. A tripszin pedig az összes inaktív enzimet aktiválja ezután.

A hasnyálmirigy, a máj és a bélfal által termelt emésztőenzimek

Makrotápanyag neve	Termelődés helye	Enzim neve	Enzim tulajdonsága	Enzim feladata
Fehérje emésztés	Hasnyálmirigy enzimek	Tripszin	Inaktív, tripszinogén formában termelődik. Enteropeptidáz aktiválja	Polipeptideket bont oligopeptidekké
		Kimotripszin	Inaktív, kimotripszinogén formában termelődik. Tripszin aktiválja	Polipeptideket bont oligopeptidekké
		Karboxipeptidáz	Inaktív formában termelődik: Tripszin aktiválja	Prokarboxipeptidáz, oligopeptidek bont tripeptidekké, dipeptidekké és aminosavakká
		Karboxipeptidáz	Inaktív formában termelődik, prokarboxipeptidáz: Tripszin aktiválja	Rövid láncú petidek hidrolízisét katalizálják
		Elasztáz	Inaktív formában termelődik, proelasztáz: Tripszin aktiválja	Fonalas fehérjéket (pl. elasztin) bont oligopeptidekké
	Vékonybél hámsejt enzimek	Bélpeptidázok	Entero-peptidázok, dipeptidázok aktiválják	Tripeptideket és dipeptidek bont aminosavakká
Szénhidrát emésztés	Hasnyálmirigy enzim	Hasnyál-Amiláz	Klór-ionok aktiválják	Keményítőt bont maltózra
	Vékonybél hámsejt enzimek	Diszacharidáz vagy szacharáz		Szacharózt bont glükózra és szőlőcukorra
		Diszacharidáz vagy laktáz		Laktózt bont glükózra és galaktózra
		Diszacharidáz vagy maltáz		Maltózt bont glükózra
Zsírok emésztése	Máj – epehólyag	Epe		Emulgeálja a zsírokat, aktiválja a lipázokat.
	Hasnyálmirigy	Hasnyál – Triglicerid lipáz		Triglicerideket érzékelve glicerinre és zsírsavakra bontja a zsírokat epe és kolipáz segítségével
		Foszfolpáz A2		Katalizálja a zsírsavészterek hidrolízisét, szabad zsírsav és lipofoszfatidilkolin keletkezik
		Karboxilészteráz		Bontja a koleszterin, zsírban oldódó vitamin észtereit, tri-, di– és monoglicerideket.
		Kolipáz		A triglicerid lipáz működését segíti, hogy a lipázt a lipid és a vizes fázis felszínén rögzítse.

Szerző: Lányi Kata

A cikk írásához a szakmai alapot a Tulassay Zsolt által szerkesztett Gasztroenterológia szakkönyv biztosította – 2023. Medicina Kiadó

5. https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9konyb%C3%A9l

6. http://physiology.elte.hu/eloadas/bev_biol_3/Elettan8_tapcsatorna_2017.pdf

7. Zonulin, regulation of tight junctions, and autoimmune diseases, Alessio Fasano, doi: 10.1111/j.1749-6632.2012.06538.x (PMCID: PMC3384703, NIHMSID: NIHMS366557, PMID: 22731712)

8. Celiac disease and autoimmune-associated conditions, Eugenia Lauret , Luis Rodrigo (PMID: 23984314, PMCID: PMC3741914 , DOI: 10.1155/2013/127589 )

9. https://www.jennalongoria.com/blog-archive/2017/01/18/leaky-gut-syndrome-9-signs-you-might-have-it

10. https://medicoverkorhaz.hu/blog/hogy-mukodik-a-maj/

11. https://www.webbeteg.hu/mediatar/emesztorendszer/81/hasnyalmirigy)